„A magyar álláspont nem új, évek óta változatlan: elutasítjuk az uniós támogatások jogállamisági, politikai szempontokkal való összekötését”, így „Magyarországnak és Lengyelországnak is joga van ebben a kérdésben vétót emelni” – így reagált ma délután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy élő Facebook-videóban arra a felvetésre, hogy délelőtt egy uniós diplomata legkésőbb holnapig adott időt arra, hogy a két kormány jelezze: kitart-e a költségvetési vétója mellett, mert ha igen, akkor a B terv szerint tovább lépnek.
A legfrissebb jelek szerint nincs változás se a lengyel, se a magyar kormányfő álláspontjában az uniós költségvetési vétót illetően, ugyanis mindkét vezető megerősítette pénteken: továbbra is elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendelettervezetet. Így a közös üzenetük továbbra is az, hogy ha az EU vezetése tényleg gyorsan el akarja fogadni a 2021-2027-es büdzsét és a helyreállítási alap rendeletét, akkor ezekről válasszák le, időben tolják el a jogállamisági rendelet ügyét. Az továbbra is nagy kérdés, hogy ennek a határozott elvárásnak hogyan lehet úgy megfelelni, hogy közben a 25 másik tagállam és az Európai Parlament nem akar már változtatni a jogállamisági rendeleten és így annak jövő év eleji hatályba lépésén sem. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a téma legfontosabb hazai és nemzetközi fejleményeiről.
A koronavírus-járvány munkaerőpiaci hatásainak mérséklésére tavasszal már felállított SURE alap mintájában gondolkodik az Európai Bizottság, amelyet a magyar és a lengyel vétó megmaradása esetén is viszonylag gyorsan el tudna indítani a testület a NextGenerationEU helyett, és ha akar, később tud majd csatlakozni hozzá a két tagállam, de a jogállamisági feltételeket előbb el kell fogadniuk hozzá – szivárgott ki a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.
Megszületett pénteken délután az elvi megállapodás az Európai Tanács és az Európai Parlament között az Európai Unió 2021-es költségvetéséről, de azt addig nem fogadhatják el jogi értelemben, amíg előzetesen rá nem bólintott minden tagállam egyhangúan a 2021-2027-es keretköltségvetésre – jelentette be az Európai Tanács, az Európai Parlament, valamint az Európai Bizottság illetékes biztosa.
Nem biztos, hogy napirendre veszik a következő EU-csúcson a közösség új hétéves keretköltségvetése (MFF), a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap (NGEU) és az EU-s források felhasználását jogállami feltételekhez kapcsoló mechanizmus alkotta csomag ügyét - jelezte pénteken az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő Németország kormánya.
A legfrissebb jelek szerint nincs változás se a lengyel, se a magyar kormányfő álláspontjában az uniós költségvetési vétót illetően, ugyanis mindkét vezető megerősítette pénteken: továbbra is elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendelettervezetet. Így a közös üzenetük továbbra is az, hogy ha az EU vezetése tényleg gyorsan el akarja fogadni a 2021-2027-es büdzsét és a helyreállítási alap rendeletét, akkor ezekről válasszák le, időben tolják el a jogállamisági rendelet ügyét.
Továbbra sincs megállapodás az uniós költségvetésről, Magyarország csak azt tudja elfogadni, ha a jogállamiság és a költségvetés kérdését szétválasztják - mondta péntek reggel Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjúban. A kormányfő figyelmeztetett, hogy a tudósok egyelőre nem támogatnak komoyl járványügyi lazítást december 11. után sem.
Orbán Viktor ma reggeli rádiós nyilatkozatának hangvétele és az elmondottak fő üzenete az, hogy a múlt csütörtöki budapesti magyar-lengyel nyilatkozattal összhangban a magyar kormányfő továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a költségvetési kérdésektől válasszák szét a jogállamisági mechanizmus kérdését és míg a 2021-2027-es büdzsé és a helyreállítási alap elfogadása gyorsan megtörténhet, addig a mechanizmusról majd később beszéljenek. Ez tehát arra utal, hogy ő továbbra sem kész feladni a vétót, miközben tegnap este a lengyel kormányfő-helyettes erről beszélt. Mondott azonban Orbán Viktor ma egy olyan félmondatot is, ami teljesen más megvilágításba helyezi az egész témát és kiutat jelenthet a költségvetési vétó által okozott patthelyzetből.
Kész feladni a vétóját mind a 2021-2027-es költségvetés, mind a helyreállítási alap terén Lengyelország, ha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendeletről kiad egy jogilag kötelező érvényű értelmező anyagot az Európai Bizottság és azt az állam- és kormányfők is támogatják a jövő heti EU-csúcson – jelentette be uniós illetékesekkel folytatott csütörtöki tanácskozása után este a lengyel miniszterelnök-helyettes. Jaroslaw Gowin jelzései erőteljesen abba az irányba mutatnak, hogy a lengyelekkel együtt a magyar kormány is kész elállni a vétójától, tehát a két kormány továbbra is együtt mozog a témában.
A nyári megállapodás alapján jelentős források állnak rendelkezésre a Közös Agrárpolitikára (KAP) 2021 és 2027 között, de ahhoz, hogy ezeket ki is lehessen fizetni, mielőbb meg kell állapodni az uniós költségvetés végső kereteiről és majd a KAP reformjáról is – hangsúlyozta a Portfolio Agrárszektor 2020 című mai konferenciájának egyik nyitó előadásában Brüsszelből élőben bejelentkezve Janusz Czesaw Wojciechowski. Az Európai Bizottság lengyel származású agrárbiztosa rövid előadásában jelezte, hogy még decemberben ajánlásokat ad ki a testület minden tagállam számára a klímavédelmi törekvésekkel összefüggésben. Emellett többször is hangsúlyosan beszélt az élelmiszerbiztonság és a rövidülő ellátási láncok fontosságáról, valamint arról, hogy mind a gazdáknak, mind az ellátási lánc összes szereplőjének kiemelt szerepe van a KAP végrehajtása során abban, hogy hozzájáruljon a klímavédelmi és biodiverzitási célok eléréséhez.
A hétfői varsói magyar-lengyel kormányfői találkozó utáni üzenettel összhangban (várjuk a német javaslatot) ma, azaz csütörtökön megszülethet a német javaslat arra, hogy hogyan oldják fel az EU-s pénzek szigorú jogállamisági feltételrendszerhez kötése miatti magyar-lengyel költségvetési vétót. Egyelőre erősen kérdéses, hogy ez elvezet-e a jövő csütörtök-pénteki EU-csúcson ahhoz a megegyezéshez, amelyet kulcsfontosságúnak nevezett mind az EU soros elnökségét jelenleg vezető Angela Merkel német kancellár, mind a januártól a soros elnöki feladatokat átvevő Antonio Costa portugál miniszterelnök.
Egy áthidaló jellegű, a helyreállítási alap mintájára készülő speciális megoldást mérlegel az Európai Bizottság azért, hogy a magyar és a lengyel kormány költségvetési vétója ellenére is tudjon haladni és ha később majd a két kormány feladja a vétóját, csatlakozni tudjon a konstrukcióhoz – tudta meg a Financial Times egy magasrangú uniós illetékestől.
Az uniós pénzt mielőbb továbbítani kell a rászoruló tagállamoknak, a jelenleg hozzákapcsolt ideológiai témákat pedig később, más fórumon kell megvitatni - mondta el Varga Judit igazságügyi miniszter kedden, a Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet internetes beszélgetésében.
Nyitottak vagyunk új javaslatokra a német elnökségtől, többfajta megoldás is lehetséges, szerintünk meg lehet egyezni akkor, ha a júliusi EU-csúcson rögzített keretek mentén haladunk, különben az EU dezintegrációja fog beindulni, amit senki sem szeretne – lényegében ezeket mondta Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hétfő esti újabb találkozóját követő sajtótájékoztatóján Piotr Müller lengyel kormányszóvivő.
Két hete vétózta meg a magyar és a lengyel kormány a következő hétéves uniós költségvetést és az Európai Unió válság elleni mentőalapját. A piaci reakció azonban egyelőre meglepően visszafogott volt, nem úgy tűnik, mintha a befektetők komolyabb kockázatként áraznák a kérdést. A jövő heti EU-csúcs után sok minden tisztázódhat, akkor kellene ugyanis végleges döntést hozni. Könnyen lehet, hogy egyelőre a befektetők is bíznak a megegyezésben, ha viszont a csúcson tovább durvul a vita, akkor az előbb-utóbb az a magyar eszközök árazásában is megjelenhet.
Nem igaz, hogy az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötését titokban, a hátsó ajtón keresztül csempésztük volna bele a költségvetési alkuba, mert a kezdetektől fogva erről volt szó, hogy ezt az összekapcsolást megteremtjük és erről állapodtunk meg a nyári EU-csúcson is – hangsúlyozta hétfőn egy videókonferencia keretében Angela Merkel német kancellár.
Mindent megteszünk, hogy megoldást találjunk az EU-s pénzek jogállamisági mechanizmushoz kötése miatt kialakult vitára, és bízom benne, hogy sikerülni is fog, de egyelőre még nem tartunk itt – jelentette ki hétfő délután Angela Merkel német kancellár röviddel azután, hogy kiderült: ma este Varsóba repül Orbán Viktor magyar kormányfő, hogy ismét egyeztessen lengyel kollégájával, Mateusz Morawieckivel.
Egy héten belül immár másodszor egyeztet egymással személyesen Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök; az újabb munkaértekezletre hétfő este kerül sor Varsóban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke, megerősítve az erről szóló lengyel sajtóhíreket.
Bár kedden azt vázolta a német külügyminiszter, hogy napokon belül megoldódhat a szigorú jogállamisági mechanizmus miatti magyar-lengyel költségvetési vétó ügye, de ez az elmúlt napok alapján láthatóan nem sikerült. Ennek oka az, hogy a két kormány minden eddiginél határozottabban demonstrálta a csütörtöki közös kormányfői nyilatkozatban azt, hogy tényleg elfogadhatatlannak tartják a mechanizmust és emiatt valóban készek a vétóra az uniós költségvetésnél és a helyreállítási alapnál. Egyelőre nem látszik, hogy mi lehet a kivezető út a patthelyzetből. Azt az utat tudatosan elutasította egyelőre a magyar és lengyel kormány, hogy hagyja hatályba lépni a jogállamisági mechanizmust és majd utána pereljen, ekkor ugyanis a lengyel félelmek szerint azonnal befagynának az uniós pénzek az (mindkét) ország irányába, ezért a másik utat: a két uniós költségvetés megvétózásának határozott üzenetét választották. A december 10-11-i EU-csúcsig még van két hét, ami alkalmat ad a tárgyalásokra, de Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki tájékoztatóján arról beszélt, hogy több hónapos harc várható az ügyben. Ez viszont afelé mutat, hogy nem tud elindulni 2021 elején még az új hétéves uniós költségvetés sem. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a releváns hírekről a témában.
Azért utasítja el a magyar kormány az EU-s pénzek jogállamisági mechanizmushoz kötését és így azért helyezte kilátásba a költségvetési vétóját, mert az új mechanizmusban a jogállamiság definíciója nincs benne pontosan, márpedig annak pontosnak kellene lennie, különben kettős mércére ad okot és ettől tart a kormány – nyilatkozta az Orbán-kormány 2010-2014 közötti igazságügyi minisztere, Navracsics Tibor a német Der Spiegelben csütörtök este megjelent interjúban.
